Tudásbázis

A fogak ápolása


Fogkefék

A fogak ápolásának a célja a különböző fogakat érintő betegségek (fogszuvasodás, fogágygyulladás, rossz lehelet) megjelenésének a megelőzése. Ez történhet egyénileg vagy professzionálisan, a fogorvos által. Az egyéni fogápolás célja az ételmaradékok eltávolítása, megakadályozva ezáltal a baktériumok megtelepedését a fogak felszínén. Fogorvosok szerint minden étkezés után ajánlatos fogat mosni, de minimum kétszer egy nap: reggel és este. A fogkefe segítségével nem lehet a fogak közti területeket tökéletesen kitisztítani, ezért ajánlatos a fogselyem használata is. Az elektromos fogkefe hatékonyabban tisztit , mint a hagyományos fogkefe.

A mechanikai tisztításon kívül még léteznek különböző kémiai anyagok, melyek segítségével próbálják megakadályozni a plakk keletkezését, vagy a baktériumok által termelt káros anyagokat próbálják semlegesíteni. Ezeket az anyagokat vagy a fogkrémbe helyezik, vagy különböző szájvizek, gélek formájában árulják. A egyik legismertebb és leghatékonyabb ilyen anyag az antibakteriális hatású klórhexidin.

A professzionális fogápolás egyik leggyakrabban igénybevett formája a fogkő eltávolítása, mely a fogágygyulladások legfontosabb kóroki tényezője. De ezenkívül a táplálkozási tanácsadás és a gyerekek cariesprofilaxisa is fontos szerepet játszik. A fogkő eltávolítása különösen fontos fogfehérítés illetve átfogóbb fogászati beavatkozások előtt, mivel később a fogínygyulladás és hosszú távon az ínysorvadás okozója lehet. Az, hogy a fogkövet milyen gyakran kell eltávolítani egyénfüggő, több ténye is befolyásolja (étrend,szájhigéné,száj természete flórájában lévő egyénenkénti eltérések stb.).

Érdemes fogorvossal konzultálva felmérni a fokgőeltávolítások közti ideális időtartamot, majd tervezetten visszajárni kontrollal egybekötött fogkőeltávolításra.

A fogszuvasodás megelőzését, illetve a meglévő fogszuvasodás további terjedését segít megakadályozni a fluoridok használata. Például ivóvíz, és különböző táplálékok, mint például a konyhasó fluorozása. Ma Magyarországon az ivóvíz a nyugati megyékben szinte kivétel nélkül míg a keleti megyében túlnyomórész elterjedt. Emellett gyerekkorban még fluorid ion tartalmú tabletta is adható. A fluorid hatását több úton fejti ki. Maga a fluorid ion antibakteriális hatású, ezáltal segíti a szájaban lévő normális flóra fennmaradását. Továbbá a zománc hidroxilapatit kristályainak a hidroxil része kicserélődik fluoridionnal és így a szuvasodással szemben ellenállóbb fluoroapatit képződik. Azonban a túlzott fluorid ion bevitel komoly veszélyeket is hordoz magában. Maga a fluorid ion az előírt mennyiség jelentős meghaladása esetén mérgező is lehet, ezért főleg a nagyon fiatal gyermekeknél kell különösen ügyelni a "fogkrémevésre" illetve a fluoridtartalmú rágótabletta szedésének orvosi kontrolljára.

A fogak fejlődési szakaszában történő túlzott fluoridionbevitel a fogzománc fehér elváltozásaihoz vezet és habár ez nem jár egészségügyi károsodással, főleg az elülső fogakon feltűnő és csúnya. Miután kialakult eltávolítása sajnos nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges. Mindezen okokból a külső extra fluoridionbevitel előtt (például (rágó)tablettában) mindenképpen érdemes fogorvossal konzultálni.

A fogak betegségei

Fogszuvasodás

A fogszuvasodás (caries dentinum) a fog keményszöveteinek a megbetegedése, mely a szervetlen anyag savak által történő kioldódásával, majd a szervetlen anyag szétesésével jár. Elterjedése a történelem folyamán egyre fokozódott.,ma már az emberiség 90-100%-a szenved ebben a krónikus megbetegedésben.

Annak ellenére, hogy nagyon sok kóroktani hipotézis létezik, a mai napig sem teljesen tisztázott a fogszuvasodás keletkezése. A modern felfogás szerint több tényező együttes hatására alakul ki. A négy fő etiológiai tényező a szervezet (elsősorban a fogfelszín), a baktériumok, a táplálék és az idő. Így a szuvasodás általában a nehezen tisztítható felszíneken kezdődik, úgy hogy miközben a baktériumok a dentális plakk felszínén lévő szénhidrátokból táplálkoznak melléktermékként savat termelnek. Ez demineralizálja a zománc szerves alkotóelemeit. Később, ha nem történik meg a remineralizáció a nyálból, vagy ha többször történik meg a kariogén támadás, a szerves állomány is tönkremegy. Először egy fehér folt jelenik meg a zománc felszínén, majd üreg képződik. Ha nem avatkoznak közbe, a folyamat továbbterjed egészen a fogbélig, ahol gyulladást vált ki, és erős fájdalmakkal jár.

Újabban egyre gyakoribb a gyökércaries, melynek kialakulásához az íny visszahúzódása teremti meg a kedvező feltételeket. Lefolyása gyorsabb, mivel a cement kevésbé ellenálló, mint a zománc.

A fogszuvasodást kezdeti fázisában üregalakítás nélkül lehet kezelni, különböző remineralizációs technikákkal. Később, attól függően, hogy mennyi fogszövet ment tönkre, különböző módon lehet helyreállítani a fog funkcióját és morfológiáját: tömés, betét (inlay), korona, gyökércsapos fogmű készítésével. Végső esetben a fog eltávolítása is szükségessé válhat. A fogszuvasodás következtében a fog körül súlyos gyulladások, gennyedések, vagy akár a szervezet bakteriális inváziója is kialakulhat. Ez utóbbi súlyos következményekkel, akár halállal is járhat. Itt is érvényes az a felfogás, hogy a megelőzés a legfontosabb.

Fogágybetegségek

A fog elvesztésének második leggyakoribb oka a fogágybetegség.[4] A fog rögzítő elemeit (íny, fogmeder, gyökérhártya, cement) támadja meg és ezáltal a fog lazulásához és kihullásához vezet. Normális körülmények között az íny hámtapadása és a sulcusváladék megvédi a fogágyat a külső ártalmaktól. De ha lepedék rakódik le a fogra és fogkő keletkezik, az gingivitishez, majd később parodontitishez vezet. A gingivitis a fogíny gyulladása, amely nem jár csontpusztulással. Akut formájában általában fertőzések okozzák, mint például a Herpes vírus.

Rossz szájhigiénia esetén a fogkő, mint állandó mechanikai irritációs tényező, és a lepedékben található baktériumok krónikus fogínygyulladáshoz vezetnek. Ilyenkor az íny duzzadt, vöröses, fogmosáskor vérzik, de fájdalmatlan. Ha a kiváltó okokat nem számoljuk fel és további rizikótényezők (nagyobb virulenciájú baktériumok, dohányzás, diabetes, osteoporosis, okkluzális túlterhelés, stressz, a szervezet védekezését csökkentő általános betegségek, genetikai tényezők) vannak jelen, fogágygyulladás (parodontitis) alakul ki. Ez érinti a gyökérhártyát, cementet és az alveoláris csontot is, ezáltal csontpusztulást okozva. Kezdeti fázisban ínytasakok alakulnak ki, azáltal hogy a hámtapadás egyre apikálisabban kerül. Itt az ételmaradékok már könnyebben megtapadnak tovább serkentve a gyulladást. Végül a fogágy teljes elpusztulása miatt a fog fellazul és kihull.